Stratégiai szükségszerűség lett a körforgásos gazdaság

Míg néhány éve még úgy gondoltak sokan a körforgásos gazdaságra, mint a környezetvédelmi elvárások újabb szintjére, mára bebizonyosodott, hogy a jövő gazdaságának egyik legfontosabb vezérelve lesz a lineáris gazdaságból a mind nagyobb hatásfokú újrahasznosítással, mind hatékonyabb és takarékosabb szemlélettel jellemezhető koncepció. Ez a változás, ez a hangsúlyeltolódás volt a legfőbb üzenete annak a rendezvénynek, amelynek keretében ünnepélyesen aláírták a résztvevők a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform megalakulásáról szóló nyilatkozatot Veszprémben. A Pannon Egyetemen megtartott rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) szervezésében létrejött platform arra sarkallja a résztvevőket, hogy tartalommal töltsék meg a szervezeti kereteket és a kutatás, oktatás, az ipar, a fejlesztések és beruházások oldaláról egyaránt erősítsék a gazdaság új koncepció mentén történő átalakítását. Nyilvánvaló előnyök Mindez azért is fontos, mert a koncepció jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban. „Egyre inkább látszik a körforgásos gazdaság jelentősége, egyre nyilvánvalóbb, hogy mennyire alapja a gazdaságoknak” – jelentette ki az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A tárcavezető példaként hozta azt, hogy a közelmúltban a különböző alkatrészek, valamint alapanyagok akadályozta az autóipar működését, a jelenleg zajló orosz-ukrán háború lényegesen összetettebbé tette az energiaellátás helyzetét. Ezért minden olyan megoldásra szükség van, amely az energiaproblémát javítani tudja, vagy a termelés biztonságát, hatékonyságát javítja. Példaként hozta akkumulátor- fejlesztési, -gyártási és -újrahasznosítási képességet, amelynek kialakítását stratégiai előnynek nevezte, majd hozzátette: ez indokolta a Magyar Akkumulátor Stratégia megalkotását is. Magyarország ezen az úton már elindult – számolt be prezentációjában Palkovics László. A miniszter részletes előadásában sorra vette a kormány klímapolitikai lépéseit. Hangsúlyozta, hogy a régióban Magyarország volt az első, amely törvénybe foglalta klímasemlegesség célját. Külön kiemelte azt az eredményt, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság úgy növekedett, hogy közben a gazdaság károsanyag-kibocsátása csökkent. A tárcavezető ezen a ponton leszögezte: a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni, és megerősítette, hogy a kormány megépíti Paks 2-t, arra ugyanis szükség van az ország gazdasági növekedésének folytatásához. Veszprémben otthon A miniszter gondolatait erősítette meg felszólalásában a házigazda, Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora is. Mint elmondta, a hulladék újrahasznosítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, éppen a jelenleg zajló háború és a nyomában érkező gazdasági bizonytalanság mutatott rá arra, hogy a hulladékkal és az abban rejlő értékes erőforrásokkal foglalkozni kell. A rektor megjegyezte: a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform kezdeményezése otthon érezheti magát Veszprémben, hiszen a Pannon Egyetem jogelődjén indult Magyarországon elsőként környezetvédelmi műszaki képzés, már 1973-ban. A platform sikerében érdekelt Veszprém városa, az Észak-dunántúli régió, az Európa kulturális fővárosa program és a Pannon Egyetem is – jelentette ki az eseményen Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. Hozzátette: a legkorábbi megmérettetés 2023-ban jön el a régió és a város számára, amikor Európa kulturális fővárosaként nem csupán az lesz a cél, hogy kulturális attrakciókat vonultassanak fel, hanem mindezt fenntartható módon tegyék, bizonyítva azt, hogy a jövőben összefügg a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a kultúra és mindennek legkiválóbb eszköze a körforgásos gazdaság megteremtése. Támogatás és stratégia Az egyes területek összefüggéseit és az egymásból következő tennivalókat hangsúlyozta a a körforgásos gazdaságot érintő kötelezettségekről, stratégiákról és támogatásokról szóló beszédében Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára is. A politikus bemutatta a 2021-27-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit, és kiemelte, hogy mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban. Hangsúlyozta azt is, hogy több forrás is igénybe vehető a körforgásos gazdaságra történő átállás elősegítésére a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből. Nem lesz más lehetőség A jövőben ki kell váltani a fosszilis energiahordozókat, ami azért sem lesz egyszerű feladat, mert jelenleg az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik ezekhez – mondta el a beszédében Hernádi Zsolt, a Mol- csoport elnök-vezérigazgatója.

Forrás: Portfolio.hu